2010. március 30., kedd

Nem menyét

Amikor én még kislány voltam rengeteg aktív és tudásszomjús agysejttel, s mindehhez elegendő szabadidőm is adódott (régi szép idők...), tanultam angolul "csak úgy". Persze, az iskolában is, rendes tananyagot - de az nem volt annyira izgalmas, mint eredeti nyelven hallgatni I love you baby-nél bonyolultabb mondanivalójú zeneszámokat és a hallgatáson túl megpróbálni megérteni. Ez a belső kényszer azután ért tetőfokára, hogy papírom lett arról, hogy én tudom a nyelvet, ezért tanítási órára nem kellett járnom. Hiányzott. Persze nem voltam valami nagy spiller, de élveztem, hogy van értelmesen hasznosítható tudásom, mert klassz, ha az ember megtanul deriválni és integrálni, de mire jó az nekem, ha nem akarom a telkem kerületét optimalizálni, hogy olcsón megússzam a kerítést? Ki tudja honnan előkerült Joan Baez, aztán Laurie Anderson is és képes voltam végtelenítve  tízszer-húszszor meghallgatni egy-egy számot, mert nem volt még gugli, hogy bepötyögjem a keresendőt és erőfeszítés nélkül megtudjam mit énekelnek. Valahogy a szomorú, balladisztikus női hangokban éreztem megfogalmazódni, ami bennem csak kavargott. A kavargás miatt rajzolgattam, gyakran csak kis fecnikre, aztán nem csak fecnikre, hanem ajándékba. Ez a rajz is ajándékba készült, az ihletője Laurie Anderson Speechless c. száma volt. Erre határozottan emlékszem. Viszont ez itt nem menyét, annak ellenére, hogy a dalban az szerepel.


(The Eagle and the Weasel)
It was August. Summer of '82.
You had that rusty old car
And me I had nothing better to do.
You picked me up. We hit the road. Baby me and you.
 
We shot out of town drivin' fast and hard.
Leaving our greasy skid marks in people's back yards.
We were goin' nowhere. Just driving around.
We were goin' in circles. And me I was just hanging on.
 
Like in that Annie Dillard book
Where she sees that eagle with the skull of a weasel
Hanging from its neck
And here's how it happened, listen.
Eagle bites the weasel. Weasel bites back.
They fly up to nowhere. Weasel keeps hangin' on.
Together forever.
 
We were goin' nowhere. Just driving around.
You did all the talking and me I didn't make a sound
If I open my mouth now I'll fall to the ground
 
If I could open my mouth. There's so much I would say.
Like I can never be honest. Like I'm in it for the thrill.
Like I never loved anyone. And I never will.
 
Eagle bites the weasel. Weasel bites back.
They fly up to nowhere. Weasel keeps hangin' on.
Together forever.
 
I remember that old coat my grandma used to wear
Made of weasels biting each other's tails
A vicious circle. An endless ride.
On the back of an old woman.
 
Eagle bites the weasel. Weasel bites back.
They fly up to nowhere. Weasel keeps hangin' on.
Together forever.
And me? I'm goin' in circles. I'm circling around.
And if I open my mouth now I'll fall to the ground.



S hogy miért éppen ez jutott eszembe, amikor megtudtam, hogy a nagyanyám meghalt? Talán az akkori lelkiállapotom idéződött fel, magam sem tudom. Ez a bejegyzés legyen itt az ő emlékére.

2010. március 16., kedd

Megmutatom - Receptes könyvecske

Elkészült Puszedli meglepetés notesze, a hosszú hétvége pedig elegendő volt, hogy a postás bácsi szedje a lábát és ma reggelre a címzett ládájában landoljon az a bizonyos ajándék, amit egy hetes számmal sikerült kiérdemelnie.


Kicsi, kézhez álló receptfüzetet készítettem, amit tévézés közben is gyorsan elő lehet kapni a táskából, hogy ne kelljen tenyérre firkálni a hozzávalókat. Hátul elférnek benne az átmenetileg sajtcédulán pihenő jegyzetek, biztonságosan össze lehet csukni táskában való hordáshoz és a bambusz tányéralátétből készült "zár" akár könyvjelzőként is használható konyhai bevetések alkalmával. Ennyit tud, nem többet. Ja, és igyekeztem vidám, nyárias hangulatú, gyümölcsfagyi színű öntetet használni hozzá. Remélem használható darab lesz!

 


2010. március 4., csütörtök

Reggeli

Ma kivételesen nagy reggeliznivalót halmoztam egybe a dolgozóba készülő családfőnek: a zsemlébe felvágott helyett házi sütésű csirkemell, egérrágta sajt és savanyú uborka rétegek gyömöszölődtek. Pancimanci eddig bevált reggeli étkezési szokásait felrúgva az utóbbi időben hajlandó  a kakaója mellé egy kis kiflicsücsköt elmajszolni. Esetleg egy harmad paprikát. Vagy két szelet sajtot. Bűvészkedésemet a paprika-csíkokkal tarkított tányérjából felkukkantva figyelte. A hatalmas tornyot meglátva rögtön érzékelte, hogy valami újdonságnak a szemtanúja.
- Anyjuu?! Az a naagy szendvics Bóhkáé?
- Nem, az az apué. Neked is csinálok mindjárt egy kicsit.
- Nem!!!! Én nagy szenvicset kérek! Nekem nagy a szám!
- Ami azt illeti, ez igaz. : )))


Ennek a notesznek pedig semmi köze a mai reggelihez. Nem olyan rég készült Anzsinak, remélem nem bánja, hogy másnak is megmutatom. Kráteres sorozat, aranyszínben, bordóval kombinálva, sötétben fényképezve.

2010. március 1., hétfő

Hajmeresztő próbálkozás

Orsi baba nem állt meg a babaságnál. Tipegni ugyan nem tud, csak segítséggel, viszont hajat kezdett növeszteni. Kislányosan.


Még alakulóban van, jelenleg inkább voodoo babának tűnhet, de könnyen elmozduló izületei (no és kócos frizurája) miatt még szüksége van az akupunktúra-kezelésre. Nagyon kíváncsi vagyok, mit szóltok hozzá! Most még tudok a hosszú hajból rövidebbet... Vagy hagyjak fel a hajszobrászattal?

Finish

Kedves játékos kedvű érdeklődők! Köszönöm, hogy ilyen szép számmal jelentkeztetek! Nyertes sajnos csak egy van, az én számom már megint nem volt megfelelő, hogy azzal a ti esélyeiteket duplázzam. Aki hozzám hasonlóan nem volt Fortuna kegyeltje az se szomorkodjon, szerintem lesz még alkalom játszani - biztosan kitalálunk valami apropót. És hogy ne citerázzak senkinek az idegszálain: a GENERÁTOR gyártott egy hetest.

 

Háromszor átszámoltam, nehogy eltévedjek, s úgy látom, a hetes Puszedli. Remélem kedves Puszedli szeretsz hetes lenni! Krétaport szippantgatva táblát törölni nem kell, viszont jelentsd kérlek az elérhetőséged! Gratulálok!

El ne felejtsem megemlíteni, hogy Puszedli ínycsiklandó receptjeit érdemes átbogarásznia, annak aki még nem ismeri, mert ez a csokis finomság : hhhhmmmmmmmmmm... : ))