Pudling, a globetrotter

Az első Pudling-féle a legnagyobb  unokaöcsémnek készült , lassan több, mint másfél éve. Annyira örült neki, hogy azon nyomban őt választotta alvó-barátjának. Másnap reggel a szülők fel nem foghatták, kivel verekedett a csemete álmában, mert csupa zöld volt az ábrázatja. Mint kiderült, az ajándék jelleg kifejezésére Pudling nyakába kötött zöld szalag nem volt éppen vízálló... Azóta készült a lányomnak is, lányosabb színű (na azért nem rózsaszín!) és lapul a szekrényben a félkész lilás, akit már kicsit megmutattam.

A világjáró Pudling már nagyon várja a tavaszt, hogy útra kelhessen és megtöltse a bőrtarisznyáját csigaházzal, kaviccsal vagy borókabogyóval. A szattyánbőr (lehet, hogy nem az, de annyira jó puha) táskát hordhatja akár hátizsákként is.

A legelső Pudling és ez a kis világjáró készült ebből az anyagból, ami eredetileg egy hagyományos, két-szárú  nadrágom alja volt. Aminek sajnos most épp megfelelő a hossza, legalábbis hosszúnadrágnak...

Az ígért játék lesz, de egyelőre van itt egy hívatlan és kellemetlen vendégünk (Tüdő Gyula), aki hátráltat a dologban...