Szecessziós notesz és NYITÁNY

Szülinapi ajándék notesz, eleddig dokumentálatlan státuszú, a régmúltnak tűnő tavalyi év végéről. A már említett határidőnaplóval azonos mintázatú, de fekete alaptónusú (szerintem szintén szecessziós hangulatú) pamutvászonnal lett borítva, a címlapon lévő "kráterek" kidomborodnak. Erőteljesebben, mint a határidőnaplónál, mert jóval vastagabb anyagot használtam hozzá - nem kevés gondot okozva magamnak, hisz nem olyan egyszerű merev anyagból ellipsziseket kanyarítani...

 

A6 méretű, kistáskába való darab, cetlik helyett épp jó (ez csak a cipész lábbelijéről jutott eszembe), szép fehér lapokkal. Mély bordó előzéket kapott.

Azért mutogatom a lejárt lemeznek tűnő naptárat és ezt a kis jegyzetfüzetet is, mert megnyílt szerény kis kuckóm a sok szép Meska bolt között. Egyelőre szolid a választék, kezdetlegesek az állapotok, (javítandók a fotók), de  kint még a feltöltés alatt tábla és hamarosan jönnek a PudlingLabor szüleményei...

ÉS egy kis játék is lesz, de ezt majd később, holnap. Illetve korábban, ma. De a ma nem az órához igazodik, hanem az alváshoz, szóval holnap...

Sosem késő, legfeljebb decemberben...

Tudom, már vége is a januárnak. A januárnak IS vége. Ripsz-ropsz elszaladt, akárcsak a december elején kezdődött, a karácsony és mindenféle egyebek köré csokrosodott események. Ennek ellenére íme, bemutatom a 2010-re való határidőnaplóimat. Végül is előttünk áll még 11 eseménydús hónap! Egyelőre az enyémek, de talán akad még valaki rajtam kívül hasonló időzavartól zavarodottan, akit elraboltak az UFO-k, s aki nem tudhat magáénak ez évre való szervezőt. November vége óta várnak a debütálásra, csak kissé elsuhantak az események mellettük.
A kedvencemmel kezdem:

Szecessziós hangulatú, a borítóján némely minta kissé kidomborodott (ez szándékos, vagyis helyesen domborított), amolyan két és fél dimenziós.

 

A kis fekete az "csak" notesz.

Őszi bogyók

Tavaszra vágyva, közben a szokatlan, rég elfeledett mennyiségű havat lesve az ablakból egy kis szemvidító (nem fű, fa). Néhány kép, őszi hangulatú fagolyókkal. S mielőtt valakinek eszébe jutna megdícsérni, milyen szépen összeválogattam, be kell vallanom, ezeket a gyerekjátéknak szánt  fűznivaló bogyókat a lányom rakta elém az asztalra a minap, két körben, a látható összeállításban, engem kellően megdöbbentve. Nem mondhatni, hogy szín-preferenciája a korának megfelelő volna...